2009. február 24., kedd



Itt a tojásoslepény és a recept is, ahogy a fórumon is megírtam.
Meglehetősen találomra szoktam csinálni, de kb:
Valami pizzatésztafélét alkotok fél kiló lisztből, 2 tojássárgájából, kb 1dl olajból,
2,5-3 dl tejből, amiben van egy evőkanál cukor, fél csomag szárított élesztő, ez felfuttatva. Kávéskanál só jön bele. Jól kidagasztom, kicsit kel, egy nagy tepsibe belesimítom. Nem szoktam nyújtani, csak mint a pizzatésztát kihúzkodom. Kis peremet érdemes csinálni, hogy majd a tojásos masszát megtartsa, ne follyon mellé.Megy a sütőbe, annyi ideig elősül, mig felütök 10-12 tojást, ebbe belekeverek kb 10 dkg apróra vágott sült szalonnát, jó húsosat, sót, és egy nagy doboz tejfölt. Bele a metélőhagymát és ráöntöm a kicsit már megkérgesedett tésztára.Sütöm míg a tojás megszilárdul. Arra ügyelni kell, hogy a tészta is megsüljön persze.
Minden mást, ha sütök, gondosan kimérek, a kelttésztákat mindig sikerül "találomra" is megcsinálni.

Ebéd után, mivelhogy a következő három napban ismét dolgozom, a szokásos 12 órás műszakok,
kicsit körülnéztem, mit is kéne magunkkal vinni Hévízre, ahova szombaton indulunk.
Persze megint előtalálódott egy UFO. Táskát kéne belőle csinálni, de még nem találtam ki, hogy hogy is nézzen ki. Talán henger alakú lesz. No, majd elviszem magammal...



























2009. február 23., hétfő

Kötéspróba

Éjjel óta csak hullik a hó, hullik. Reggel letakarítottam a járdát a ház előtt, van vagy 80 méter, és bár folyamatosan esik, az a szerencse, hogy a fekete járdán az azóta esett hó nem marad meg, elolvad. Körülötte minden fehér. Bár estére a latyakot nem fog ártani lesöpörni, le ne jegesedjen.

Annyit beszéltünk mostanában arról, hogy jön a tavasz, kell, hogy jöjjön rövidesen, hogy a garázsból előhoztam a kertből kiásott és becserepezett metélőhagyma bokrocskákat, legalább ezekkel bíztatgatva az eljövetelét. A zöld hajtásokban egy ideig gyönyörködtünk, azután levágtam. Holnap tojásos lepényt sütök, ezzel megszórva nagyon finom és mutatós is lesz.


Nem bírtam tovább nézegetni a frissen vásárolt fonalat, ki kellett próbáljam. 30 szemre csináltam a próbát, jópofa, bár majd a végleges, jóval több szemből álló darab kicsit másképp fog kinézni.

2009. február 22., vasárnap

Idegenvezetők világnapja 2.

Engem is elkapott az index kézimunkafórumon zajló csodafonal láz. El kellett rohanjak én is megnézni, hogy mi maradt a hozzánk közeli boltban az akció után. Két motring fonalat még sikerült elcsípnem. Unokáknak legalább lesz tavaszra belőlük új kardigán.


Még nem volt időm kipróbálni, először is szeretném a fórumon zajló "hónap munkája"
játékra befejezni a pályaművemet:-)

Másodjára: ma volt az Idegenvezetők világnapja program, amire én is elvállaltam egy Várpalota sétát és erre készültem.
Bizony, annak ellenére, hogy sütött a nap, fáztunk. Két kis kezdő idegenvezető leányka dél óta fagyoskodott a Sikló mellett a tobórzó táblával, ők szedegették össze az óránként induló sétára a jelentkezőket.Az én túrám négy órakor indult, addigra szegények már kockásra voltak fagyva.
Nem túl sok volt már a jelentkező erre, de egy lelkes kis csapattal vágtunk neki, a csapatot erősítette két barátnőm is, akik örömmel csatlakoztak hozzánk.

Nagyon szeretem Budapestet, a Dunát, hosszú éveket hajóztam mellékállásban Bécs-Budapest között a szárnyashajókon mint utaskísérő, mindig elérzékenyültem, ha hazaértünk.
Ez a látvány, a megérkezés hajóval,felülmúlhatatlan. Sem Bécs, sem Pozsony, sem Belgrád nem versenyezhet ezzel .
A séta jól sikerült, pont naplementére értünk vissza a Dísz térre.




A képen Görgey Artúr szobra a naplementében, háttérben a Sváb-hegy vagy Széchenyi-hegy.

2009. február 20., péntek

Idegenvezetők világnapja


Vasárnap idegenvezetők világnapja.



Dolgozom, dolgozom és itt kísért a vasárnapi várséta. Én ezt vállaltam , meglátjuk, mi lesz belőle. Nem lesz valami jó idő, két évvel ezelőtt is ebben az időben olyan havazás volt, hogy senki nem jelentkezett. Az volt a szerencse, hogy néhány ismerősömet sikerült rávenni, hogy jöjjenek el a Kereskedelmi Kamara által meghírdetett programra, de szegények majd meg fagytak. A tavalyi időjárás jó volt, elég sokan jöttek. Az idei még nem túl bíztató, de meglátjuk.


Tanulok, készülök, kötögetek.


A call centerünkben dolgozom most, hívások, néhány szem kötés, előttem nyitva a könyv olvasok, készülök. A kollégáim meg jókat derülnek, ennyi mindent hogy a csudában lehet egyszerre csinálni. ( A képen persze pont nincs nyitva a könyv:-) )

2009. február 18., szerda

Farsang

Az egyik farsangi mulatságon túlvagyunk, ilyen lett a ruha a használatban.



Vivi a pom-pom lány.



2009. február 17., kedd





Egész éjjel szállingózott a hó, reggel óta pedig szakad. Már hajnalban egyszer végigtakarítottam az utcát a ház előtt, de azután újra kellett.


Délelőtt a latyakos utakat róttam, intéztem a személyit,útlevelet, könyvtári beiratkozást. Jó volt hazaérni, itt nálunk még nem jártak a sószórók és hómarók, szép fehér minden.



A délután pedig a farsangi készülődésé lett.


Összeszedegettük a jelmezekhez való ruhákat, anyagokat.Bencéék ovijában még a szülők is beöltöznek, mert egy kis mesét játszanak el, ezzel szórakoztatva a gyerkőcöket.


Vivi pedig pom-pom lány akar lenni.Ehhez édesanyjának régi aerobik ruháit alakítottam át.A sárga nadrágból fekete betoldásával lett a szoknya. A fölső részt kicsit kellett szűkíteni, majd fölvarrtam rá a HSM betűket( High School Musical ), mert ezek nélkül egy ekkora lánynak
nem lehet létezni manapság:-)







2009. február 13., péntek

Lejárt





Lejárt a könyvtári tagságom( meg mindjárt a személyim, meg az útlevelem). A megújítások lesznek a következőnapi programjaim. A könyvtári könyveket már összekészítettem, indulásig a Komorkától kapott bölcs bagoly vigyáz rájuk.




Tegnap megvartam az egyik befejezetlen tárgyamat( UFO), illetve rögtön kettőt belőle. Két szinte egyforma Tilda-s sapkát. Egy pár ilyen befejezetlen dolgot is szeretnék még megcsinálni rövid időn belül, bár tanulnom ill. készülnöm kell az idegenvezetők világnapjára. Erről majd még később bővebben írok.

2009. február 8., vasárnap

És kész...






Ma szabadnapos vagyok végre. Némi kis háztartási munka után, kis porszívózás, nekiültem a táska befejezésének. Jó világos volt délelőtt, sütött a nap,ez jó a porszívózáshoz és kiváló "feketét varrni feketével"-hez.



Találtam még egy naptárt, ebből készültek a zsebek a bélésre. Majd összevarrtam a darabokat és íme az eredmény.



A piros anyagom egy kicsit áttetsző, áttűnedezik az eredeti naptárrész, de végülis gyakorlatozás egyenlőre a foltoskodás.

Hibajavítás












Biztosan csinálhatnék egy csomó mindent még jobban, de az első bejegyzéseknél még nem tudtam, mi hova kerül. Így olyan helyre tettem képeket, ahová nem illett. Azokat töröltem és most pótlólag felteszem ide az első beíráshoz mellékelt képeket. Ezt a táskát készítettem akkor.

2009. február 7., szombat

Kenyér


Mmama blogján olvastam, láttam, hogy szép pirosbarna, magasranőtt kenyeret sütött. Már az illatát is éreztem szinte.

És eszembe jutottak gyerekkorom nyarai nagyanyámnál. Nagymama hetenként dagasztott egy nagy kenyeret kora hajnalban. Majd elővett két szép fehér kendőt, egyiket a kosár aljára tette, bele a kenyeret, letakartuk és a kosarat föltettük a biciklire és elindultunk a pékhez. A biciklit ilyenkor mindig csak toltuk odáig, ilyenkor soha nem szálltunk föl rá.

Még délelőtt hoztuk is vissza a meleg kenyeret, amit otthon azonnal meg is kellett kóstolni.

Mama nagy karéj zsíroskenyereket osztogatott szét az unokáknak. A sós, paprikás, olvadozózsíros kenyérrel kiültünk az udvarra vagy az árokpartra. Édes Istenem, de rég is volt...

Könyvek



Túl sok időm megint nem volt. Egyrészt dolgozom és ezek 12 órás műszakok, előtte-utána sokmindenre nem jut idő. Másrészt napok óta könyvesszekrényekkel magasítjuk, egészítjük ki a meglévő bútorainkat. Ezek is házilag készülnek, szerencsére nálunk a fiúk is elég kreatívak.


Talán másoknál is úgy van, de könyveket rendezgetni számomra nem csak annyi, hogy egyik helyről átteszem a másikra. Pár éve a házban helyet cseréltünk a fiamékkal, ők mentek az emeleti lakrészbe a gyerekekkel, ez valamivel tágasabb, mi pedig a földszintre. Itt a helyet jobban be kellett osztani, így a könyveink dupla sorokban kerültek föl a polcokra.


Most végre szét lehet pakolni és olyan kincsek bukkantak elő, amiket régen láttam vagy el is feledkeztem róluk.


A gyerekkori könyveket egy olyan polcra tettem, ahol könnyen elérhetjük mi is vagy akár a gyerekek, hátha örömmel olvassák majd ők is. A férjem régi könyveiből mutatok párat.

2009. február 4., szerda






És egy kicsit a kézimunkáról is...



A kézimunka sokféle formája, készítési módja tetszik, sokmindent ki is próbálok szivesen, csak idő nincs rá elég.



Készülnek a kis négyzetek a takaróhoz, már van belőle pár. Most másztam fel a padlásra, hogy átnézzem még a maradék fonalakat, mit is lehet még hozzá felhasználni.




Közben pedig egy újabb táska előkészületi munkái folynak. Találtam egy régi textil falinaptárat, kicsit harsány, de nyárra jó lesz. Kettévágtam az anyagot, de a naptárrészt valamivel el kéne takarni. Eddig jutottam egyenlőre.Nem vagyok nagyon gyakorlott a foltmunkák varrásában, erősen látszik, hogy egy kezdő csinálta.


Túl vagyunk a születésnapi ünnepléseken. Bencével egyszerre tartottuk meg a születésnapunkat. Négy éves lett.


Az ajándékok között persze ott van a Thomas a gőzmozdony újabb kötete.


Egy élmény őt hallgatni, amint a vonatokról, váltókról, vasúti berendezésekről beszél nagyon komolyan és szakértelemmel, de kicsit selypítve.


Az ünnepi ebédet a menyem által készített, szokásosan szép torta koronázta meg.