Pár hete kaptam egy lehetőséget, hogy repülővel Európában elutazhatok valahová.Leginkább anyagilag nem voltam erre felkészülve, hogy bár az utazás ingyen van, de bárhol is eltölt az ember egy kis időt, hát nem két fillér. Egy darabig hezitáltam, Varsó és Marosvásárhely között, Vásárhely győzött.
Végül az aradi vértanúk napján, október 6-án indultunk a kisebbik fiammal együtt.( Ennek annyi a jelentősége,mármint a dátumnak, hogy rengeteg frissen koszorúzott emlékművet láttunk utunk során.)
Az indulásunk kissé mulatságosra sikerült, mi még sikeresen felszálltunk a Wizzair gépéhez induló buszra, de egy csomó utastársunk elakadt az épületből kivezető forgóajtóban. Ez többször megismétlődött.Ez bosszantó is lehetett volna, de szerencsére senki nem tartotta annak, jókat mulattunk a reptériek szerencsétlenkedésein.Sajnos nagyon sok a vadonatúj ember, nemigen találták fel magukat, mi is lenne a megoldás.(Lett volna, de ez csak egy öreg, már nyugdíjas repülőtéri dolgozó meglátása:-))
Rövid, de igen kellemes repülés után megérkeztünk. Szállásunk Vásárhely szélén Koronkában volt a Sapientia egyetemmel szemközt.
A városban jó nagy nyüzsgés volt, pont egy borfesztivál és kézműves vásár közepébe csöppentünk.A Rózsák terén rengeteg bódé és rengeteg ember. Népi együttesek nótáztak és ropták a táncot egy színpadon.
Ez volt az első este benyomása.
Másnap újra besétáltunk a városba és kicsit jobban megnéztünk mindent. Ugyan dehogy mindent, hiszen egy nap hogy lenne már elég erre.
