Kirándulások

TAMÁSI

Egy egy hónappal ezelőtti eseményről írok. Az "index fórum" kézimunkázói Jolimama hívására egy minitalira Tamásiba utaztak. A minitali végül nem is lett olyan kicsi, voltunk legalább huszan plusz néhány hozzátartozó.

Nagyszerű szakmai találkozó volt, szép környezetben, a Parkerdő kis tava mellett.
Kis ajándékok cseréltek gazdát, szép mintákat találtunk és hoztunk haza egy albumból, amit szétszedhettünk.

Én is találtam egy horgolásmintát, amit azóta el is készítettem, a vászon alapot és a horgolócérnát még a városligeti találkozón vettem.

És persze megint egy csomó fonalat vettem, kaptam.

Tamásiban most nem fényképeztem, legközelebb pótolom, a környezet gyönyörű, az időnk szép volt és megint egy jó kis társaság jött össze.

SIROK, EGER

Két héttel ezelőtt pedig Sirokon és Egerben jártam. Ez egy alapítványi kirándulás volt, ahová egy kedves meghívást kaptam. A kerületünk testvértelepülése Sirok, így az ottani önkormányzat vendégei lehettünk egy egész napra. És ha már itt voltunk, hát saját költségre megtoldottuk egy következő napi egri túrával.

Sirok nagyon kellemes hely és úgy látszik jó gazdái vannak, igyekeznek jól gazdálkodni a pályázati pénzekből is, most éppen a vár rendbehozatalára áldoznak sokat.

Másnap pedig Eger. A város megint a régi jó iskolai kirándulások hangulatát idézte.

Nem is tudom, hogy hogyan fért ennyi minden a napba, fürdő, séta a városban, a vár, népzenei fesztivál a Dobó téren, bolhapiac és a Szépasszonyok völgye.

Képek a képtáramban láthatók, de legyen itt is egy mutatóban.

Három és fél hónap

Összeszedegettem néhány képet kicsit igazolásképpen, hogy nem telt hiábavalóan ez a kihagyott időszak.


Kötöttem, horgoltam, varrtam és voltunk pár kiránduláson.


Jártunk a Dunakanyarban egy ismerősnél, ahonnan gyönyörű a kilátás Visegrádra. Voltam Kecskeméten egy idegenvezetőknek tartott tanulmányi kiránduláson és kétszer is voltunk a Balatonnál.

Jó régen jelentkeztem már, de nagy változás állt be az életemben.
"Nyugdíjas" lettem. Igaz kicsit hirtelenül, kicsit váratlanul, de nem bánom. Rengeteg mindent terveztem, sokminden a nyakamba szakadt.
A számítógépet is hanyagoltam, több éven át munkaeszközöm volt, talán kicsit sok is lett belőle.
Most szép lassan szoktatom magam vissza, mert azért nem jó azokat a barátokat elveszíteni, akikkel leginkább itt tartjuk a kapcsolatot, mert messze vannak, elfoglaltak és csak itt tudják például a készített munkáikat megmutatni, kicsit magukról beszélni, a családjukban, környezetükben történtekről beszámolni.
Elég hirtelen szántam rá magam az írásra is, -most vagy soha-, igyekszem gyakrabban jönni.
Egyenlőre ennyi, folytatás következik...

Őrség

Szombaton hazaérkeztünk az egyhetes üdülésünkről. Az Őrségben jártunk. Az időjárással óriási szerencsénk volt most. Csodaszép időnk lett, és az orrunk előtt bomlott ki a természet, óráról, órára változott minden körülöttünk. Valósággal belerészegedtem a gyönyörű természeti csodákba. Egy erdőben laktunk, pár kilométerre egy falutól, csönd, nyugalom. Közlekedés alig, így azután helyből tiszta a levegő. És ez a levegő teli volt az erdő illatával. Az avar és az erdőszélen virágzó fák édes illatának keveredésével. És madárdallal reggeltől estig.Szinte eufórikus állapotban jártuk a környéket, nagy gyalogostúrákat tettünk és persze autóval is elmentünk néhány kirándulásra.

Reggelenként futottam, kocogtam az erdőben. Már egész szertartások alakultak ki. Kb félúton minden reggel őzek keresztezték az utamat, a szlovén oldalról jöttek át, valószínűleg a napot nálunk töltötték. Ahogy elszaladtak az őzek, mindig jött egy biciklista, a kaptatón leszállt a bicajról, mindig ugyanannál az útjelző táblánál, feltolta a meredeken a járművét, majd visszaült és eltekert Szlovénia felé. Mire én a határállomásra értem megkondult egy kis harangpcska odát, hét óra lett. Ekkor pár perc múlva a kicsit távolabbi szlovén földeken elindultak a traktorok, új nap kezdődött

És most kicsit fáj a szívem, hogy ez nélkülem is így működik nap mint nap.

Már máskor is jártunk itt, így pár helyet nem néztünk meg sokadszorra. Viszont új nagy élmény volt Velemér és a kis Árpád-kori temploma, a szentgyörgyvölgyi református templom. Őriszentpéter szélén a templomszeri templom. És a szép falusi házak, kis kúriák még akkor is, ha sok közülük elég leromlott állapotban van.
Rengeteg képet tudnék még föltenni, de összegyűjtöttem a képtáramba, nézzétek meg ott.

És akkor még kézimunkáról is essen szó. Vittem a maradék topikfonalat, két sapka is elkészült belőle, így már végre elfogyott. Igaz már idejétmúlta ez a viselet, de lesz még hűvös idő, elhordják az unokák később.

Engem is elért a kendő láz, kötöttem egy újabb kendőt olyanformán, hogy csináltam, amíg a fonal tartott. Még majd mosni kell és formára szárítani.

Évente kétszer

Mint sokan már tudjátok, a repülőtéri információban dolgozom. Évente kétszer, az óraátállításkor különösen megdolgoztatnak bennünket az érdeklődő népek. Már egy héttel a "nagy" nap előtt elárasztanak bennünket az ilyenféle kérdésekkel: Az én gépem ekkor és ekkor megy, de milyen idő szerint?

Pedig hát egyszerű lenne és a magyarázatunk sem komplikált, előretekerjük az órát egy órával és attól kezdve minden megadott időpont az aznapi idő szerint működik. De mindenki még utána akar számolni és egyre jobban belebonyolódunk, már nem tudom azt se, hogy hogyan is gondolná.

Lehet, hogy a különleges tudakozóban meg azt magyarázzák szegények, hogy március 29-től milyen időszámítás szerint kondul meg a déli harangszó?

Az már csak hab a tortán, hogy egy utazási iroda évek óta hajnali négyre tervezi egy gépének indulását, amire kirendeli az utasait két órával korábbra, tehát kettőre. De a szegény utas mire kiér kettőre, már rögtön három óra van.

Na, most légy okos... :-))

A Föld Órája

Tegnap a táskavarrás után összepakoltam, észre se vettem, hogy a varrás során ilyen kis apróságok kerültek elő. Persze, mert a virág levelének varrásához való anyagért elég sok mindent összeturkáltam. Előkerült a máltai porcelán gyűszűm, meg egy csomó jópofa gomb.


És kaptam egy levelet. Én ezt az egy óra villany- nélküliséget szivesen vállalom.

Csatlakozz Te is a Föld Órájához!

Március 28-án egymilliárd ember csinálja. Te se maradj ki!A Föld Órája akció 2007-ben indult Sydney-ből és 2009-re a világlegnagyobb klímavédelmi eseményévé nőtte ki magát.Regisztrálj a www.earthhour.org weboldalon, és kapcsold le a villanytmárcius 28-án, szombaton este 20:30 és 21:30 között!Mit tehetsz még?- Küldd tovább ezt a levelet mindenkinek!- Mesélj a Föld Órájáról mindenkinek!Köszönjük, hogy Te is csatlakozol!
WWF Magyarország

Már megint egy táska

Már jó ideje a kertben szeretnék dolgozgatni,de ezt a szelet nem bírom. Így azután maradnak a benti munkák.Kötök, de ezt most nem tudom mutatni, a kézimunkafórum kéthavi játékára készül, majd ha túl leszünk rajta..

És táska megint...

Délelőtt kiszabtam, mostanra pedig elkészült.

Pedig közben még vásárolni is voltunk egy bútorboltban, aholis vettünk egy fotelágyat. Készülünk a varrószobát ( vendégszobát) átalakítani.Egyszerűen már én sem férek a rongyaimtól és a fonalaktól. Megterveztük a bútorokat is, ez megint házilag fog elkészülni. Talán egy kicsit több helyünk lesz.

A fotelágy az egyetlen kivétel. De ez sürgős, ha a kicsik itt alszanak, Bencének kell a fekvőhely.

Próbálkozás

Egész nap próbálkozom az index kézimunkafórumra feljutni, de nem megy. Így itt is közzéteszem, hogy a visszabontott kendőm elkészült. Csak sima és másik oldalon fordított szemekkel készült. Semmi különös, csak a fonal tetszik nekem nagyon. Szép selymes fényű.

Ma befejeztem még az úgynevezett topikfonalból készült kis pulcsit a legkisebb unokának Máténak.Azt hittem, nem lesz elég a kardigán után a pulcsihoz is a fonal, így a passzé részeket csak fehér fonalból készítettem. De maradt még mindig, így lesz egy sapka is a maradék maradékából.

Hévíz, az elmaradt beszámoló

A szabadságnak meglett a böjtje. Mióta visszajöttem, csak plusz napokat kapok,szinte egyfolytában dolgozom a szokásos 12 órás műszakban. Aki kipihente magát az bírja a strapát...:-)



Meg különben is jó mentség, hogy nem írtam meg az utibeszámolót időben.

Végre sikerült a képeket feltennem a Picasa albumba.



Nagyon szeretünk olyan időszakokban pihenésre menni, mikor nem nyüzsögnek a turisták, nincs a sokadalom miatt zaj az üdülőhelyeken. Elég a sok emberből munka közben. Egyetlen hátulütője van a dolognak, Magyarországon a turistamentes évszakokban zárva vannak a múzeumok, kevesebb helyre lehet bejutni.



Bár jártunk már párszor ezen a vidéken, mindig találunk új látni- és megnéznivalót. Ilyen volt Egregy, voltunk már néhányszor Hévízen, a város szélén lévő pincesor valahogy mindig kimaradt a megnéznivalók közül a pincesor végén lévő kis templommal, temetővel.



Türje, szintén románkori templomával,rendházával. Kár, hogy a mellette lévő volt gazdasági udvar teljesen romokban van.



Zalaszentgróton megsirattuk a régi Zala-hídat, milyen jó kis séta és bicikliút lehetne belőle.



Zalacsányban gyönyörű a Batthány kastély,wellness szállodát csináltak belőle, a parkja is szép,rendezett, time-share üdülőházakat építettek benne.



Zalaszántóról kicsit kalandos és sáros körülmények között jutottunk fel a Béke-sztúpához.http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/sztupa1.htm

Az üdülés képeit megnézhetitek a képtáramban, itt jobb oldalon látható az elérhetősége.

Sok, sok kis élmény, tényleg eléggé elaprózva, mivel sikerült beutalót szereznem Hévízen a fürdőbe néhány kezelésre, de szerencsétlenül pont a nap közepére kaptam időpontokat, így elég gyors és kora délelőtti túrákat szervezhettünk csak.

Ma

A ma délelőtt a varrószobában telt, olyan nemszeretem féle munkákkal. Egy szűk blúzt kellett kiengedni, egy nadrágszárat felhajtani és egy farmer kabát ujját rövidebbre venni. Ezek nem annyira látványos, csak inkább hasznos dolgok.

A délután pedig a kerté volt. Szépen bújnak elő a hagymás növények ( még a hagyma is, amit tavaly a földben felejtettünk) A fákon a rügyek egyre nagyobbak, a ribizli meg egészen zöld, éppen csak ki nem pattantak a levelek. Szépen hajt a rebarbara.

Borsót vetettem.

A készülő kendőmet meg le kellett bontanom, nem egészen olyan lett a formája a szaporításokkal, mint szerettem volna. A fonal nagyon szép, minta se kell hozzá...

Most kezdem újra.

Egy párótoknál megjelenhetett egy félig kész beírásom, úgy emlékeztem, csak mentett állaptban van.
Sajnos ma dolgozom is és egyik programból a másikba ugrálok, így valahogy rányomtam a bejegyzés közzététele gombra. Aztán nálam visszavonódott, de láttam a renszeres olvasóknál valahogy mégis megjelent a féligkész "mű". Igyekszem megoldani a végleges változatot.

Barátság-díj

Először is tartozásom van. Moncsitól már jóideje kaptam egy blogbarátság díjat, amit nagyon köszönök mint kezdő blogoló, de már tovább kellene küldeni.Egy darabig nem is tudtam valamiért bejutni a blogjára, azután valami kacskaringós úton mégis, talán most már könnyebben elérem.


Barátság-díj

A díjról:

"Ezek a blogok szerfelett bájosak, a blog íróknak az a céljuk, hogy barátok és barátságosak legyenek. Nem a pénz a mozgatórugó. Reményeink szerint ezen díj átadásakor több barátság keletkezik, a barátság elterjed, és több figyelmet kap a blogger. Amikor továbbadod, kérlek vedd figyelembe ezen elveket. Válassz nyolc embert.


Első legyen Moncsi, http://moncsiknitting.blogspot.com/aki látszólag most visszakapja, de az Oscar-t is meg lehet kapni többször.

A többiek: Jolimama
http://mami7090.xfree.hu/

Fpárduc
http://fparducugrasai.blogspot.com/

Margitmama

http://nagymamakiprbltreceptjei.blogspot.com/

Exiefo-Mmama
http://mmamakincsei.blogspot.com/

Komórka
http://loma6.blogspot.com/

Gyöngyvirág
http://arikezimunka.extra.hu/

MonicaB

http://www.povestimigalite.blogspot.com/

az ő blogjára nemrég tévedtem, remélem nem veszi rossz néven és a többiek sem, nem mindenki szereti ezeket a továbbküldős dolgokat. Én örülök, hogy kaptam és szeretettel adom tovább.


Közben az üdülés alatt elkészült Bence kardigánja, ezt is mutatom. Fiatalember már kipróbálta, állítólag megfelelő.

Hévíz

Kicsit hevenyészve írok,de még útközben vagyunk, sok a program, már útközben is sok szépet láttunk. Tegnap Ócsán kezdtük a bámészkodást, gyönyörű a templom és környéke.

Tamásiban meglátogattuk Jolimamát, szokás szerint nem jöhettünk el ajándék nélkül.

Az ajándékba vitt kis tavasztündér meg tényleg meghozta a tavaszt. Nagyon szép időnk van.

Délután Hévízen még próbáltam a Nusa ajánlotta és az orvos által feírt gyógykezelés sorozatra ( fürdő és masszázs) bejelentkezni, de már csak hétfőtől lehet. Sebaj, a szállásunkon van úszómedence, addig az kárpótól.

Ma kirándultunk a környéken Egregyen és Zalaszántón. Zalaszántón kocsival mentünk fel a Béke Sztúpához, hát merész vállalkozás volt a sáros erdei úton, de gyalog tán még el is sűllyedtünk volna. Az ebédet már újra itt a városban költöttük el, délután még egy nagy séta és este meg uszoda.

És közben úton és útfélen kötögetés, bár ma én vezettem, úgyhogy a kis kardigán nagy része még tegnap készült.

Itt a tojásoslepény és a recept is, ahogy a fórumon is megírtam.

Meglehetősen találomra szoktam csinálni, de kb:
Valami pizzatésztafélét alkotok fél kiló lisztből, 2 tojássárgájából, kb 1dl olajból,
2,5-3 dl tejből, amiben van egy evőkanál cukor, fél csomag szárított élesztő, ez felfuttatva. Kávéskanál só jön bele. Jól kidagasztom, kicsit kel, egy nagy tepsibe belesimítom. Nem szoktam nyújtani, csak mint a pizzatésztát kihúzkodom. Kis peremet érdemes csinálni, hogy majd a tojásos masszát megtartsa, ne follyon mellé.Megy a sütőbe, annyi ideig elősül, mig felütök 10-12 tojást, ebbe belekeverek kb 10 dkg apróra vágott sült szalonnát, jó húsosat, sót, és egy nagy doboz tejfölt. Bele a metélőhagymát és ráöntöm a kicsit már megkérgesedett tésztára.Sütöm míg a tojás megszilárdul. Arra ügyelni kell, hogy a tészta is megsüljön persze.

Minden mást, ha sütök, gondosan kimérek, a kelttésztákat mindig sikerül "találomra" is megcsinálni.

Ebéd után, mivelhogy a következő három napban ismét dolgozom, a szokásos 12 órás műszakok,

kicsit körülnéztem, mit is kéne magunkkal vinni Hévízre, ahova szombaton indulunk.

Persze megint előtalálódott egy UFO. Táskát kéne belőle csinálni, de még nem találtam ki, hogy hogy is nézzen ki. Talán henger alakú lesz. No, majd elviszem magammal...

Kötéspróba

Éjjel óta csak hullik a hó, hullik. Reggel letakarítottam a járdát a ház előtt, van vagy 80 méter, és bár folyamatosan esik, az a szerencse, hogy a fekete járdán az azóta esett hó nem marad meg, elolvad. Körülötte minden fehér. Bár estére a latyakot nem fog ártani lesöpörni, le ne jegesedjen.

Annyit beszéltünk mostanában arról, hogy jön a tavasz, kell, hogy jöjjön rövidesen, hogy a garázsból előhoztam a kertből kiásott és becserepezett metélőhagyma bokrocskákat, legalább ezekkel bíztatgatva az eljövetelét. A zöld hajtásokban egy ideig gyönyörködtünk, azután levágtam. Holnap tojásos lepényt sütök, ezzel megszórva nagyon finom és mutatós is lesz.

Nem bírtam tovább nézegetni a frissen vásárolt fonalat, ki kellett próbáljam. 30 szemre csináltam a próbát, jópofa, bár majd a végleges, jóval több szemből álló darab kicsit másképp fog kinézni.

Idegenvezetők világnapja 2.

Engem is elkapott az index kézimunkafórumon zajló csodafonal láz. El kellett rohanjak én is megnézni, hogy mi maradt a hozzánk közeli boltban az akció után. Két motring fonalat még sikerült elcsípnem. Unokáknak legalább lesz tavaszra belőlük új kardigán.

Még nem volt időm kipróbálni, először is szeretném a fórumon zajló "hónap munkája"

játékra befejezni a pályaművemet:-)

Másodjára: ma volt az Idegenvezetők világnapja program, amire én is elvállaltam egy Várpalota sétát és erre készültem.

Bizony, annak ellenére, hogy sütött a nap, fáztunk. Két kis kezdő idegenvezető leányka dél óta fagyoskodott a Sikló mellett a tobórzó táblával, ők szedegették össze az óránként induló sétára a jelentkezőket.Az én túrám négy órakor indult, addigra szegények már kockásra voltak fagyva.

Nem túl sok volt már a jelentkező erre, de egy lelkes kis csapattal vágtunk neki, a csapatot erősítette két barátnőm is, akik örömmel csatlakoztak hozzánk.

Nagyon szeretem Budapestet, a Dunát, hosszú éveket hajóztam mellékállásban Bécs-Budapest között a szárnyashajókon mint utaskísérő, mindig elérzékenyültem, ha hazaértünk.

Ez a látvány, a megérkezés hajóval,felülmúlhatatlan. Sem Bécs, sem Pozsony, sem Belgrád nem versenyezhet ezzel .

A séta jól sikerült, pont naplementére értünk vissza a Dísz térre.

A képen Görgey Artúr szobra a naplementében, háttérben a Sváb-hegy vagy Széchenyi-hegy.