2009. február 7., szombat

Kenyér


Mmama blogján olvastam, láttam, hogy szép pirosbarna, magasranőtt kenyeret sütött. Már az illatát is éreztem szinte.

És eszembe jutottak gyerekkorom nyarai nagyanyámnál. Nagymama hetenként dagasztott egy nagy kenyeret kora hajnalban. Majd elővett két szép fehér kendőt, egyiket a kosár aljára tette, bele a kenyeret, letakartuk és a kosarat föltettük a biciklire és elindultunk a pékhez. A biciklit ilyenkor mindig csak toltuk odáig, ilyenkor soha nem szálltunk föl rá.

Még délelőtt hoztuk is vissza a meleg kenyeret, amit otthon azonnal meg is kellett kóstolni.

Mama nagy karéj zsíroskenyereket osztogatott szét az unokáknak. A sós, paprikás, olvadozózsíros kenyérrel kiültünk az udvarra vagy az árokpartra. Édes Istenem, de rég is volt...

1 megjegyzés: