Túl sok időm megint nem volt. Egyrészt dolgozom és ezek 12 órás műszakok, előtte-utána sokmindenre nem jut idő. Másrészt napok óta könyvesszekrényekkel magasítjuk, egészítjük ki a meglévő bútorainkat. Ezek is házilag készülnek, szerencsére nálunk a fiúk is elég kreatívak.
Talán másoknál is úgy van, de könyveket rendezgetni számomra nem csak annyi, hogy egyik helyről átteszem a másikra. Pár éve a házban helyet cseréltünk a fiamékkal, ők mentek az emeleti lakrészbe a gyerekekkel, ez valamivel tágasabb, mi pedig a földszintre. Itt a helyet jobban be kellett osztani, így a könyveink dupla sorokban kerültek föl a polcokra.
Most végre szét lehet pakolni és olyan kincsek bukkantak elő, amiket régen láttam vagy el is feledkeztem róluk.
A gyerekkori könyveket egy olyan polcra tettem, ahol könnyen elérhetjük mi is vagy akár a gyerekek, hátha örömmel olvassák majd ők is. A férjem régi könyveiből mutatok párat.
A kis eminens.......
VálaszTörlésÉn már szét osztottam az unokák között az ilyeneket, de jólesik látni gyermekkorom könyveit.
Nagyon tetszik a bejegyzés: I. osztályú tanuló.
VálaszTörlésA többit már hozzá se kellett volna írni.Ha elsőosztályú, akkor evidens, hogy eminens:-)